Pünkösd - Királynézó

   Pünkösdkor, mikor a határ felveszi apró virágokkal díszített zöld ruháját, Siklód utcái is ünneplőbe öltöznek. A szentlélek eljövetele a faluban a gyerekek ünnepe, ekkor nem kell templomba menniük.
A hagyomány szerint ünnep szombatján, a gyerekek kitakarítják, majd feldíszítik az előre elkért csűrt. Pünkösd első napján a csűrben gyülekeznek, a guzsajra, háromszögre összehajtott kőhímes abroszt erősítenek, arra fekete alapon virágokkal díszített fejkendő, a tetejére hímzett zsebkendő kerül, majd a végére bazsarózsa csokor. Ezek lesznek a zászlók a felvonulásra. Az ünneplő gyereksereg végigjárja a falut, majd a mezőre tart ahol gyerekjátékokat játszanak, táncolnak, szódaporos vizet isznak. A közös étkezés után késő estébe nyúló tánc, játék következik a csűrben.


Ha lassan is, de ismét felmászott a zöldág Kőhegyire. Hosszú volt ez a tél. Meggyötört embert, fát… mindent… De főleg a kerteket. Tavasszal minden kivirul, a természet kiújul, Június végére nyoma sem marad a tél okozta ...


Ha lassan is, de ismét felmászott a zöldág Kőhegyire. Hosszú volt ez a tél. Meggyötört embert, fát… mindent… De főleg a kerteket. Tavasszal minden kivirul, a természet kiújul, Június végére nyoma sem marad a tél okozta ...


Apró virágokkal tarkított zöld karincát kötött maga elé a Siklódi Nagykő. Nemsokára 50 napja, hogy fenyőággal díszítették fel kapuinkat az öntözni induló gyerekek. Közeleg a Pünkösd....


Kissé nehezen, de ismét elolvadt a hó. A természet igyekszik magára ölteni díszes zöld fátylát… Imitt-amott már, a sárga „pipevirágon” kívül, más növények is félénken elődugják kíváncsi szirma ...

Moldován Erika: Pünkösdi szokások és hagyományok Siklódon régen és ma

Siklód egy eldugott kis falu Hargita megye nyugati részében, a szovátai havasok kezdeténél. Elszigeteltségének köszönhető, hogy fennmaradtak egyes ősrégi szokások, hagyományok az emberek tudatában, vagy mindennapjaikban.
A XX. század elején Siklódon a leányok és legények, úgy tizenöt éves korig, jártak királynézni pünkösdkor. Utcánként szerveződtek, vagyis Papsze ...

Barabás László: Karácsonytól Pünkösdig

A többi nagy egyházi ünnephez hasonlóan Pünkösd is magához vonzotta a különböző eredetű és korú népszokásokat. Ezek közül az európai népek körében legrégibbnek a „pünkösdi királyság" tűnik. A magyar pünkösdi királyt ügyességi játékok, főleg lóverseny során választották. Az a legény lett a király, aki a legügyesebbnek, legerősebbnek bizonyult. A múlt s ...